Pozsony

Wojciech Wasiutyński rövid útibeszámolója Pozsonyból:

“A kápolnákban gyakran színes szentek találhatók. Mifélék? Leggyakrabban Szt. István (…) Az épületeken lévő emléktáblák történelmi lakókat említenek. Kiket? Petőfi, Jókay, Kossuth… Koronázási templom. Kié? A Magyar Királyoké. Prímáspalota. Miféle? Magyar. Az oltárról pap szól. Milyen nyelven? Magyarul. A meredek kis utcában két rosszcsont birkózik, köréjük gyűl egy csapat… Milyen nyelven káromkodnak a fiúk? Magyarul. Milyen nyelven beszélnek az utcán? Magyarul” – 18 évvel Pozsony elszakítása után Magyarországtól.

Wojciech Wasiutyński, Pozsony/Pożoń/Preszburg/Bratysława 1938:

“W kapliczkach stoją często kolorowi święci. Jacy? Najczęściej św. Stefan (…) Tablice na budynkach znaczą historycznych lokatorów. Jakich? Petőfi, Jókay, Kossuth… Katedra koronacyjna. Czyja? Królów węgierskich. Pałac prymasów. Jakich? Węgierskich. Od ołtarza mówi ksiądz. Po jakiemu? Po węgiersku. Na stromej uliczce bije się dwóch łobuzów, zbiera się spora gromadka… Po jakiemu klną chłopcy? Po węgiersku. Po jakiemu gada ulica? Po węgiersku” – 18 lat po oderwaniu Pożonia/Bratysławy od Węgier.